Néha játszom a gondolattal, hogy mi lenne ha máshol lennék, egy egészen más közegben, ott
ahová igazán vágyom. Gondolatban ugrok egynéhány évet és megpróbálom 'lefesteni' hogyan képzelném el egy napomat messze innen, ott ahol nem is gondolnád. Ébredésnek megteszi egy olyasmi is mint a tegnapi csak kevésbé szadista módon aztán jöhet a reggeli gőzölgő kávém. hmmm... amit kezembe fogva kisétálok a házam előtti verandára. Még pizsamában ugyan, de cseppet sem zavar hogy látja valaki a nadrág hátulján virító ' Are you gonna go my way? ' feliratot, leülök a megszokott fotelbe ahol egy ismerős valaki csóválja a farkát mellettem és lábaimat felhúzva vetek egy pillantást az
épp akkor felkelő napra. Üres kávésbögre a mosogatóban, én már induláshoz készülődve épp felveszem a már törtfehérnek is alig nevezhető Converse-t. (...) Úton vagyok a közel velem egyidős, de annál jobb állapotban lévő Ford Mustangommal és közben örökzöld üvölt a rádióból. A városba érve kiszállok a megszokott helyen, besétálok, ismerős zene, ismerős arcok mégis egyedül érzem magam, még be nem sétál egy régről már oly jól ismert arc. Felkavaró e vagy jó újra látni?! Kitudja... és akkor visszatérek a jelenbe. Tényleg így képzelném el egy napomat a jövőben? Nem.
A helyszín stimmel,pizsama nadrág pipa de valami mégsem stimmel. Lehet másvalaki jövőképe az enyémek közé keveredett? Talán ígyvan. 10 és fél röpke év múlva kiderül. Minden esetre most a jelenben igyekszem sodródni, remélve, hogy arra felé visz az utam. Talán egyedül utazom, talán társam lesz, aki majd letérít az útról és kénytelen leszek visszafordulni és más irányba indulni, de a cél ugyanaz marad. Igen. Talán sokszor lesz valaki, aki megpróbál eltéríteni, de akkor vagy igazán erős és akkor képviseled legjobban önmagad, ha képes vagy visszatalálni és folytatni az utadat a célod felé. Ne fecsérelj arra időt, hogy azt mérlegeled mi lett volna ha mégis a másik utat választod, mert ha elég kitartó vagy mindenképpen eléred a célod.
ahová igazán vágyom. Gondolatban ugrok egynéhány évet és megpróbálom 'lefesteni' hogyan képzelném el egy napomat messze innen, ott ahol nem is gondolnád. Ébredésnek megteszi egy olyasmi is mint a tegnapi csak kevésbé szadista módon aztán jöhet a reggeli gőzölgő kávém. hmmm... amit kezembe fogva kisétálok a házam előtti verandára. Még pizsamában ugyan, de cseppet sem zavar hogy látja valaki a nadrág hátulján virító ' Are you gonna go my way? ' feliratot, leülök a megszokott fotelbe ahol egy ismerős valaki csóválja a farkát mellettem és lábaimat felhúzva vetek egy pillantást az 
épp akkor felkelő napra. Üres kávésbögre a mosogatóban, én már induláshoz készülődve épp felveszem a már törtfehérnek is alig nevezhető Converse-t. (...) Úton vagyok a közel velem egyidős, de annál jobb állapotban lévő Ford Mustangommal és közben örökzöld üvölt a rádióból. A városba érve kiszállok a megszokott helyen, besétálok, ismerős zene, ismerős arcok mégis egyedül érzem magam, még be nem sétál egy régről már oly jól ismert arc. Felkavaró e vagy jó újra látni?! Kitudja... és akkor visszatérek a jelenbe. Tényleg így képzelném el egy napomat a jövőben? Nem. 
A helyszín stimmel,pizsama nadrág pipa de valami mégsem stimmel. Lehet másvalaki jövőképe az enyémek közé keveredett? Talán ígyvan. 10 és fél röpke év múlva kiderül. Minden esetre most a jelenben igyekszem sodródni, remélve, hogy arra felé visz az utam. Talán egyedül utazom, talán társam lesz, aki majd letérít az útról és kénytelen leszek visszafordulni és más irányba indulni, de a cél ugyanaz marad. Igen. Talán sokszor lesz valaki, aki megpróbál eltéríteni, de akkor vagy igazán erős és akkor képviseled legjobban önmagad, ha képes vagy visszatalálni és folytatni az utadat a célod felé. Ne fecsérelj arra időt, hogy azt mérlegeled mi lett volna ha mégis a másik utat választod, mert ha elég kitartó vagy mindenképpen eléred a célod.
