2010. március 23., kedd
Érezted már úgy mintha egy mások számára láthatatlan burok venne körül? Mivel az emberek nem észlelik, ezért nem is érthetik esetek kénti viselkedésedet, reakcióidat. Persze, hogy furcsán és idegenen reagálsz, hiszen a burok elhomályosít dolgokat, esetleg eltorzítja azokat. Burokban élni érdekes, a saját magad által kialakított világból szemlélni a nagybetűset. Nem amolyan elzárt módon, olyan homályos fényáteresztés van, arcokat és hangokat észlelsz, amik alapján kialakítod a saját képedet róluk, de vigyázz! Bele kell kalkulálnod az ő burkukat is, amiről nem tudhatod milyen vastag és milyen homályos lehet. Burokban élni érdekes, néha olyan érzés mintha valaki a nyakad köré fonta volna az ujjait és ha olyan a kedve, összeszorítja azokat. Burokban élni érdekes, mert minél erősebb szorítást érzek a nyakam körül, annál nagyobb űr vesz körbe. Aztán mikor nem is várnád, leleplezi magát a jó öreg barátom, az ironia. Hirtelen rengeteg ablak nyílik, beáramlik a friss levegő, a napfény, miközben az ujjak a nyakad körül időznek, a burok pedig körbevesz. Mit sem észlelsz a friss levegő és a napfény jelenlétéből. Hirtelen elhomályosul minden, de ez már nem a burok hatása. (22:22) Aztán hirtelen újra észleled a külvilágot. Látod az arcokat hallod a hangokat, az ujjak eltűntek, de sehol a napfény és a friss levegő. Nem tudhatod mennyi ideig voltál a teljes homály uralma alatt, és nem tudhatod hányszor ismétli meg magát a folyamat. Ezért megragadom azon ritka pillanatok egyikét, mikor nyitva az ablak és a kezek is a zsebben vannak.
