rew

Lecsukom a szemem és visszapörgetem. Újra és újra. Visszatekintek a múltba, felidézem, hogy újra átélhessem, hogy újra érezhessem csak annak a töredékét, amit akkor éreztem. Értékes, felbecsülhetetlen pillanatok ezek. Vannak emlékek, amiket képekben örzök, vannak, amikor csak egy-egy szót jut eszembe, esetleg egy hang, de az emlékeim közül a legértékesebbek azok, amiket úgy rögzít az agyam, mint a legprofibb operatör a készülő filmet. A leglényegretörőbb szempontból, a leghatásosabb távolságból, tökéletesen rögzízett epizódok ezek. Műfajba nem sorolhatók, mindegyik más. Van köztük drámai, komikus, tragkikus, romantikus, horrorisztikus etc. Mielőtt elalszom, szeretek visszanézni egyet-egyet. Csak lefekszem, becsukom a szemem és elfelejtem, hogy gondolkodnom kéne. Ha nagyon beleélem magam, szinte újra ott vagyok, újra megtörténik, újra átélem és a hatása még mindig megvan. Ha esetleg kezdem úgy érezni, hogy gyengül, akkor majd újra visszapörgetem.