Néha fel teszem a kérdés, fel kell tennem a kérdést! Ki vagyon én? Mit akarok az élettől? Mit akarhat az élet tőlem? Ki az az élet? Miért provokál engem folyton? Miért kell eleget tennem neki? Ha már eleget kell tennem, mennyi időm van rá? Ha már eleget kell tennem, mégis hogyan? Be tudom bizonyítani, hogy elértem amit akartam, hogy eleget tettem annak, aki akarta? Magamnak, neki, az életnek, a múltamnak, a jövőmnek. Készen állok e arra, hogy bizonyítsak? Minek ezen gondolkodni? Kinek tesszük fel ezeket a kérdéseket? választ csak mélyen legbelülről kaphatunk. Ne gondolkozz! Tedd, amit tenned kell! Fel ne tedd újra a kérdést, hogy mit? Ha elkezded, rögtön megkapod a választ, ha pedig befejezed, arra a kérdésre is választ kapsz: eleget tettél e és ha igen akkor kinek. Ha mégsem, akkor próbálkozz újra! Ha elvesztenéd a reményt, hogy valaha is sikerül megfelelned gondolj azokra, akik elvesztették az esélyüket, gondolj rájuk, hogy meg sem próbálhatják! Vagy gondolj azokra, akiknek az életükbe került, azokra akik már eleget tudtak tenni. semmi több, inspiráció
a Hold mára kegyelmez. nekem. neked?
