egy cipőben evezünk

suttogj valamit a párnámra majd tedd a telet a  polcra. egyedül ébredem a csend hangjára, de még csukva a szemem és megérint. álmodok tovább, ahogy majd a hideg téli napokon. az élére hajtogatott nagykabátot magamra öltöm minden éjszakán. aztán csak nézem, hogyan megy tovább, emlékszem titokban lestem furcsa járását. egy könnycsep, hiányzik. ülök a lépcsőn, várok türelemmel. lekapcsolták a villanyt. keresek valamit, akármit. ülök itt és győzködöm magam, de nem maradunk.