a céljuk megvan, egyenesen törekszenek is felé, össze-össze gabalyodnak néha, utuk időnként keresztezi egymást. kihasználják őket, mégis olyan haszontalannak és semmire kellően üresnek tűnek egyedül. magukban mit sem érnek. kanyarognak jobbra, balra, de sosem térnek le útjukról. ott vannak télen, nyáron, tavasszal, ősszel, fagyban, kánikulában, hóban, esőben, szélben, de ellenállnak. van, hogy megviseltté vállnak, de nem adhatják fel, újult erőt vesznek magukon, kis segítséggel. ahogy segítenek nekik, ők is segítenek másokon, hisz ez a feladatuk, ezért vannak.